“Vallj színt! rivallják.
– Szivárvány… suttogom.”
Fodor Ákos

Válasz

“Én nem tudom, hogyan kell.
Bármit. A “dolgokat”.
Csak van, hogy sikerül (nem is kevésszer)
– de, hogy is mondjam? n e m: nekem.
Hangszer ne legyen büszke a zenére.”
Fodor Ákos

Axióma

“ahol, akárhol,
akárki imádkozik,
az a hely: templom”
Fodor Ákos

Axióma

“Emberi művet
csak abbahagyni lehet
-befejezni: nem”
Fodor Ákos



Megjegyzés:
Nem megy már a napi frissítés, de ha valami jót találok, felteszem. Így döntöttem. Jobb ez így.

(és így akár egymás után is csak haiku, haiku, haiku…)

Idézet – 2010.06.23.

“Nézd csak meg jól, mi minden van körülöttünk. A víz háborog, a föld rá sem hederít. Látod a magasba nyúló hegyeket?! A fákat, a fényt, amely a nap minden percében változtatja erejét és színét. A halakat, amelyek más halakat kergetnek, miközben azon vannak, hogy elkerüljék a sirályok csőrét. Hallod a zajokat, a hullámok moraját, a szél susogását, a homok neszezését, a sokféle zajt, amely harmóniává olvad? És az élet meg az anyagok e valószerűtlen hangversenyének kellős közepén itt vagyunk mi, te meg én és a körülöttünk lévő sok-sok ember. Vajon hányan látják meg közülünk azt, amit most leírtam? Hányan értik meg reggelenként, micsoda kiváltság, hogy fölébrednek, hogy láthatnak, szagolhatnak, tapinthatnak, hallhatnak, érezhetnek? Közülünk hányan képesek egy pillanatra megfeledkezni a nyűglődéseikről, hogy elámuljanak ezen a csodás látványon? Úgy tetszik: az ember éppen annak van a legkevésbé tudatában, hogy él.”
Marc Lévy: Mint a mennyben

Idézet – 2010.06.22.

“A mélypontokat, csak hogy tudd, mindig fellendülés követi, ez törvényszerű, ahogy a hegy tetejéről a lejtmenet, mert ha valamit nem lehet fokozni egyik irányba, az elindul a másikba.”
Szabó Eszter

Idézet – 2010.06.21.

“Az olyan helyekre vezető utakat, ahová érdemes eljutni, nem lehet lerövidíteni.”
Hellen Keller

Idézet – 2010.06.20.

“Év évre hull és
saját elhullt virágja
táplálja a fát.”
Macuo Basó (Fodor Ákos fordításában)

Idézet – 2010.06.19.

“Milyen szép, ha minden tengerhez, mely ránk vár, van egy folyó a számunkra.”
Alessandro Baricco (Tengeróceán)

Idézet – 2010.06.18.

“Ami tömegnek látszik, az sorsokat rejt magában; a legszürkébb, legszűkszavúbb ember is emlékeket, vágyakat, indulatokat, szenvedélyeket hordoz.”
Örkény István

« Older entries