“Nyáron délután lefekszem a fa alá, és alszom. Amíg az álom felold, néhány perc telik el. Édes és meleg pillanat. Érzem, hogy mindenem kívül van, kívül a fákban, az égen, a házamban, a kertben. Nincs lelkem. Szabad vagyok, nincs akarat, cél. Átfúj rajtam a szél, átsüt a fény, átsugárzik a meleg és az erdőillat. Nincs bennem semmi ellenállás.”
Hamvas Béla: a magyar Hüperion, Kilencedik levél – részlet –
Idézet – 2010.05.01.
Május 1, 2010 at 05:00 (Uncategorized)
Tags: Hamvas Béla, lélek, szabad
Idézet – 2010.04.29.
Április 29, 2010 at 05:00 (Uncategorized)
Tags: János, lélek
“A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan ő és hová megy. Így van mindenki, aki Lélektől született.”
János 3,8
Idézet – 2010.04.28.
Április 28, 2010 at 05:00 (Uncategorized)
Tags: egyén, ember, lélek, szellem, Szepes Mária, tulajdonság
“Egy emberről mindenki mást tud és mást gondol.
Ha összeeresztenénk azt a sokk benyomást és ködképet, amelyet különböző emberek hordoznak magukban arról az egyről, akkor újabb bábeli zűrzavar támadna. Az egyén ilyen töredékekben él, szétszórva embertársaiban. Akiről azt hisszük, hogy mindent tudunk róla, az legtöbbször idegenebb számunkra a világűrnél, hiszen önmagunkat is félreismerjük. Lelkünk, szellemünk a végtelenbe mosódik, testi érzékszerveinkkel nem követhetjük.”
Szepes Mária
Idézet – 2010.02.11.
Február 11, 2010 at 05:00 (Uncategorized)
Tags: érdeklődés, Baltasar Gracián, boldogság, félelem, félnivaló, kíváncsiság, kívánnivaló, lélek, megtudnivaló, test, vágy
“Legyen kívánnivalód. E nélkül boldogságodban is szerencsétlen leszel. A test lélegzik, a lélek áhít. Még az ész számára is kell, hogy maradjon valami megtudnivaló, ami tápot ad a kíváncsiságnak. Az jutalmaz ügyesen, aki sohasem elégít ki egészen. Ahol nincs kívánnivaló, annál több a félnivaló. Ahol a vágy végződik, ott kezdődik a félelem.”
Baltasar Gracián
Idézet – 2010.01.07.
Január 7, 2010 at 08:58 (Uncategorized)
Tags: Az emberi érzékenységről, Füves könyv, hallás, hanglejtés, lélek, márai sándor, meg nem lepődni, rugalmasság
“Csodálatos az is, mennyire érzékenyek az emberek. Mint egy rózsa. Mint egy kankalin. Oly végzetesen figyelnek minden szóra, mely hiúságukat sértheti, mint senki és semmi az élők világában. Egy hanglejtés is halálra tud sebezni egy embert, igen, már az is, ha éppen hallgatsz róla, mikor ő úgy várja, hogy dicsérjed, vagy helyeselj neki: örökké ellenségeddé változtat egy embert. S ugyanezek az emberek, akik ilyen félelmesen finom hallással érzékelnek mindent, ami személyükre vonatkozik, akik egy kézszorítás bensőségén, egy telefonbeszélgetés hanglejtésén is átérzik a személyük felé villanó véleményt vagy igazságot, ezek a mimózánál gyöngédebb és érzékenyebb emberek gondtalanul követik a legotrombább aljasságokat, szemrebbenés nélkül kegyetlenkednek, közömbösen és néha jókedvűen is. Az emberi léleknek ezt a rugalmasságát nem érdemes bírálni; csak tudni kell erről. S nem lepődni meg semmin, soha.”
Márai Sándor: Füves könyv – Az emberi érzékenységről
Idézet – 2009.09.16.
Szeptember 16, 2009 at 17:11 (Uncategorized)
Tags: élet, egy, ezer, lélek, pára, Szabó Lőrinc, valóság, világ
“Semmi sem vész el ezen a világon,
egy a lélek és ezer a ruhája
s a valóság csak ez a könnyű pára.”
Szabó Lőrinc
Idézet – 2009.08.15.
Augusztus 15, 2009 at 18:22 (Uncategorized)
Tags: élet, önmagam, ember, fáj, Feldmár András, gondolat, kapcsolat, lélek, lényeg, megoldás, megtalálni, nehézség, probléma, pszichoterápia, szeretet, teher, terápia, valaki, vágy, világ
“Azért jönnek az emberek egy pszichoterapeutához, mert valami fáj, valami problémájuk van az élettel. Erre nincs megoldás, ez nem technikai dolog. Azért jönnek, hogy legyen egy olyan kapcsolatuk, ahol megáll a világ egy kicsit. Ahol először talán az életükben elgondolkodhatnak azon, ki is vagyok, és mit akarok én. Mik az én vágyaim, ahhoz képest, hogy milyen vágyakat injekcióztak belém, miután már kiszívták az én vágyaimat, hogy másoknak elfogadható vágyaim legyenek. Miután abból, ami valóban vagyok, már kiürítettek, és teletöltöttek olyan dolgokkal, amit elképzeltek, hogy az jó nekem.
És akkor úgy 30-40 éves korunkban minden nagyon fáj. Össze vagyunk keveredve, semmi sem jó, meg akarjuk magunkat ölni, unatkozunk, beszorulunk. Miért? Mert nem tudjuk, mit akarunk. Mert elfelejtettük, kik vagyunk. Mert eddig senkit sem érdekelt, ki vagyok, mindenki csak azt akarta, hogy legyek neki valaki. Szerencsére a világon van egy-két olyan ember, akihez el lehet menni, aki valóban nem akarja, hogy én bárki más legyek, mint önmagam, és ad egy kis időt, hogy megtaláljam magamat.
Az angol „nowhere” azt jelenti, hogy sehol. A „now here” pedig azt jelenti, hogy itt és most. Ez a pszichoterápia lényege. Hogy az ember ott úgy érezze magát, hogy sehol sincs, és remélhetőleg a terápia végére megérkezik. Itt lesz. Most és ő. Nem valakinek a vetülete, valaki vágyának a vágya, nem a dédapukájának az ideája vagy szelleme, amit neki el kell játszania. Tehát egy színdarabból az ember kiszállhat, és nem kell mindig színészkednie. Egy rettenetes terhet rak le az ember, amikor azt mondja, hogy én nem fogok többet színészkedni. Ez volna a vége a szorongásnak. Bevehettek annyi tablettát, amennyit akartok, a szorongásnak soha nem lesz addig vége, amíg színészkedésnek nincs vége. Addig, amíg nem kell így meg így tenni, amíg nem veszed magad körül emberekkel, akik megengedik, hogy önmagad légy.”
Feldmár András
Idézet – 2009.07.26.
Július 26, 2009 at 18:31 (Uncategorized)
Tags: érzések, öröm, beteljesedés, egyedüllét, ember, iszonyű, lélek, leírhatatlan, magány, magányosság, Sylvia Plath, társak
“Igen, van öröm, beteljesedés, és vannak társak – de a lélek magányossága, a maga rémisztő tudatosságával, iszonyú és leírhatatlan.”
Sylvia Plath
Idézet – 2009.07.21.
Július 21, 2009 at 05:26 (Uncategorized)
Tags: bizalom, dr. Popper Péter, ember, férfi, jog, kapcsolat, kitárulkozás, lélek, nő, pár, személyes titkok
“A lelkünk teljes kitárulkozása még a legbizalmasabb kapcsolatban sem ajánlatos. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy személyes titkai legyenek.”
dr. Popper Péter